HTML

Veled Egyetemben

A Veled Egyetemben egy egyetemisták által indított önszerveződő projekt. Az a célunk, hogy minél több helyre eljussunk Magyarországon, minél több emberrel találkozzunk, és megpróbáljunk közvetíteni az egyetemek környékén kialakult közélet, közösségek és a szélesebb társadalom között. keress minket: veled.egyetemben[kukac]gmail[pont]com

Friss topikok

Címkék

Archívum

Tatabányai beszélgetések

2013.06.01. 23:02 Madibainges

A Veled Egyetemben csapata május 4-én Tatabányán járt, Komárom-Esztergom megye központjában. A város 55 km-re fekszik Budapesttől, az M1-es (E60, E75) Bécs – Budapest autópálya érinti, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal pedig átszeli a várost.

A bányászvárosról annyit érdemes tudnia olvasónknak, hogy a szocializmus alatt jött létre, de már a monarchia ideje alatt is bányásztak szenet a környéken (1891-től). Az egyesítéssel közel egyidőben dőlt el, hogy ez a város lesz a megyeszékhely. A szocializmus alatt dinamikusan fejlődött a város, ám nem sokkal a rendszer bukása előtt elkezdtek kiürülni a bányák. A rendszerváltással együtt jött a gazdaságosság kérdése is, ezen a helyi bányászat megbukott. A kitermelőipar mellett a feldolgozóipar is hanyatlani kezdett, mert beszűkült a piac. A városvezetés ekkor létrehozta az ipariparkot, és adókedvezményeket vezetett be, hogy vonzza a tőkét, ami többé-kevésbé sikeres volt. A városnak a kiutat a gazdasági szerkezetváltás jelentette, egyre több szolgáltatás jelent meg a városban, melynek a szerencsés nyugat-magyarországi fekvés, és az EU-s csatlakozás is sokat segített az összeomlás elkerülésében.

Az eredeti célunk az lett volna, hogy egy laza, kötetlen beszélgetésnek adjunk teret a lokális problémákról, de ez nem valósulhatott meg, mert kevés ember jött el. Ezt a rossz időzítésnek (közvetlenül érettségi előtt egy héttel) és a nem megfelelő reklámozásnak tudjuk be. Gyors megbeszélés után úgy döntöttünk, kétfős csoportokban nyakunkba vesszük a városközpontot, és mi magunk megyünk az emberekhez. A beszélgetések során a város különböző előnyeit és hátrányait ismertük meg, szembesültünk Tatabánya helyzetével.

037.JPG

Szólj hozzá!

Veled Egyetemben Projekt

2013.06.01. 16:06 Madibainges

Hallgatók, diákok és oktatók összefogása a tudás univerzalitásáért, a társadalmi aktivitásért, a különféle társadalmi csoportok közelítéséért – különösképpen az értelmiség és egyéb csoportok közötti párbeszéd kialakításáért – és a horizontális önszerveződésért a magyar társadalomban.

Miért indítottuk ezt a kezdeményezést?

Többen, akik aktív résztvevői vagyunk az egyetemek környékén kialakult közéletnek, úgy éreztük, hogy a tevékenységünkből hiányzik egy fontos szegmens: nem próbáljuk meg ezeket a köröket kitágítani, az a pezsgés és aktivitás, aminek részesei vagyunk, nem jut el – képletesen szólva – a „Nagykörúton kívülre.” Pedig hatalmas mennyiségű tudást, kulturális értéket, emberi lelkesedést, motivációt és közösségi erőt birtokolunk, amelyet könnyedén, veszteség nélkül megoszthatnánk. Felismertük, hogy felelősségünk ezt megtenni, továbbadni azokat a szellemi javakat és értékeket, amelyeket mi megszereztünk. Ilyen a tudományok szeretete (és ismereteink az általunk tanult tudományterületeken), az önszervezéshez szükséges ismeretek és tapasztalatok, a közösségi hálók, amelyeken keresztül olyan civil szervezeteket tudunk elérni, akik nagyon hasznos munkát végeznek, de gyakran nem jutnak el a célcsoportjukhoz, illetve a hajlandóság az egyéni érdekeken túlmutató, közjóért való küzdelemre. Emellett legalább ennyire fontosnak tartjuk azt, hogy a mi közvetlen környezetünkön kívüli világképekkel is megbarátkozzunk, helyi közösségek problémáit és élményeit ismerjük meg, meghallgassuk, hogy milyen mondanivalója van másoknak, és megfigyeljük, hogy milyen értékek mentén és milyen szellemi javak birtokában mozognak különféle magyar közösségek, csoportok. E két szempont ötvözését jelenti a párbeszédre való törekvés, azaz hogy a képessé tevést és a megismerést nem választjuk szét, a projektet a megkeresettekkel „egyetemben” szeretnénk csinálni.

Mit szeretnénk csinálni?

Az első és legfontosabb szempont az, hogy kilépjünk az ismert közegünkből, elhagyjuk a komfortzónánkat, tehát ne értelmiségi eseményeket szervezzünk értelmiségi közönségnek. Az is lényeges viszont, hogy ne essünk a „hagyományos” hibába, és a jótékonykodó elit szerepében tetszelegve „leutazzunk” pár szabolcsi zsákfaluba, vigyünk nekik öt zsák ruhát és színházi előadást, majd elégedetten visszajöjjünk a város kényelmes anyaméhébe. Olyan utakat, eszközöket akarunk választani, amelyek összhangban állnak a kitűzött céllal, és atyáskodó, alá-fölérendeltségi viszonyok kialakítása helyett kétoldali párbeszédet és tudásmegosztást tápláló közeget szeretnénk teremteni. Széles skáláját képzeljük el az ilyen eszközöknek, az ajtóról ajtóra kopogtatástól kezdve a szervezett beszélgetéseken keresztül a már korábban is létező rendezvények meglátogatásáig. Ebben adaptívak szeretnénk lenni, mindig a következő utazáshoz igazítanánk a módot. Az ilyen beszélgetéseken megismertetnénk a megkeresettekkel, résztvevőkkel, hogy milyen céllal csináljuk ezt a projektet, megkísérelnénk közvetíteni az általunk fontosnak tartott értékeket (a tudományok univerzális értékének témájára fűzve fel egy-egy programot, vagy önszervezést bemutató tréninget tartva), és keretet teremtenénk az őket foglalkoztató kérdések, témák kifejtésére (pl. olyan vitanap szervezése, amelyhez csupán a szerkezetet és vitamódszereket vinnénk, a témákat viszont a résztvevők hozzák be). Igyekszünk tartósabb ismeretségeket is kötni, és lehetőleg közvetíteni a megismert és a saját közeg szereplői között. Ez különösen akkor lehet hasznos, ha a meglátogatott helyen kevésbé fejlett a civil szerveződés (és ilyennel valószínűleg gyakran találkozunk majd), így olyanokkal tudjuk összekötni a lelkes, közösségi kérdésekre érzékeny embereket, akik már tapasztaltak a témában, és szervezetük, erőforrásuk is van, mellyel segíteni tudnak. Helyszínek kérdésében sem szerettünk volna túlságosan specifikusak lenni, hiszen minden régiónak, városnak, falunak megvannak a maga sajátos témái, problémái, s mi mindre kíváncsiak vagyunk.

Hogyan szeretnénk csinálni?

Bár mi, akik elindítjuk ezt a programot, iskolai és egyetemi polgárok vagyunk, szívesen látunk minden érdeklődő embert és szervezetet, aki szeretne csatlakozni, egy-egy útra vagy hosszabb távra. Tervünk szerint idővel egyre több és több embert vonnánk be a szervezésbe és utazásba, minthogy célunk az, hogy a társadalmi párbeszéd szereplőinek köre is szélesedjen. Tehát igyekszünk majd minél több diákot, professzort, bírót és főorvost kizavarni „természetes” környezetükből. A projektet határozatlan időre indítottuk, minden formális keret – és források – nélkül. Ezért szükségünk is van minden, az üggyel szimpatizáló személy, szervezet, egyesület, alapítvány, intézet, tanszék, társaság támogatására. Kérünk, hogy ne habozz megkeresni minket, ha be tudsz valahogyan szállni. A finanszírozásunkra közvetlenül és közvetetten is igyekszünk majd pénzt és eszközöket gyűjteni. Az utak, programok szervezésének nincs részletesen felépített terve, egyelőre csak irányvonalak, elképzelések mentén haladunk, rugalmasan. Az eredményeinket, tapasztalatainkat a projektnek indított blogon és Facebook-oldalon fogjuk megosztani, minél részletesebben, hogy sokan megismerhessék, amit mi személyesen fogunk megélni.

Reméljük, hogy elnyerte tetszésedet a kezdeményezés, kérjük, szállj be, támogasd, kövess minket az interneten.

Üdvözlettel,

A Veled Egyetemben csapata

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása